A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A vonatközlekedés elterjedésével többen és többen látogattak el Svédországba is. Az itt járt magyar személyek közül néhányan többször vissza-visszatértek, s végül letelepedtek. Ilyen volt Leffler Béla(1887–1936) író, műfordító is. Az egyetemet Budapesten, az Eötvös József Collegium tagjaként fejezte be, majd a nyíregyházi evangélikus főgimnázium tanára lett (1909–1918). 1918-tól a Debreceni Egyetem svéd nyelvi lektora, majd 1924-ben magántanára lett. 1912-ben feleségül vette a svéd Signe Maria Liljekrantzot (1886–1975). Stockholmban telepedtek le 1919-ben. 1921-től a stockholmi magyar képviselet sajtóattaséja, a Magyar Távirati Iroda svédországi képviselője. 1929-ben megalapítja a Magyar Intézetet, amely 1930-ban a Stockholmi Főiskola része lett. 1929-ben tanácsosi címet kapott, és 1932-ben címzetes professzor lett. Fáradhatatlanul dolgozott a svéd–magyar irodalmi, kulturális kapcsolatok területén.

            Franciska friss, karcsú, fiatalos megjelenésű, mosolygós, szerény teremtés. Egy beszélgetés kapcsán véletlenszerűen hallottam meg, hogy télen-nyáron megmártózik a tengerben. Nem akartam hinni a fülemnek, így rákérdeztem. A hír igaz! Mielőtt mindenki azt hinné, hogy valahol a Karib-tenger partján vagyunk, el kell oszlatnom az illúziókat. Svédországban, Malmőben járunk. Jómagam eléggé fázós vagyok, így számomra csodálatra méltó mindenki, aki a hideget a barátjának tudja. Svédországi tartózkodásom alatt több ízben látok – számomra – alulöltözött embereket az utcán, de még mindig rácsodálkozom azokra, akik télvíz idején – amikor én úgy tekerem a nyakam köré a sálamat, hogy gyakorlatilag csak a két szemem látható – rövidnadrágban és szandálban (zokni nélkül!!!) flangálnak. Szerencsés vagyok, mert Skånéban a tél enyhe, a hőmérő higanyszála igen ritkán csúszik a negatív tartományba. Ennek ellenére már a gondolattól, hogy plusz öt fokban, teljesen pőrén pancsoljak a vízben, kiráz a hideg. Nem úgy Kovács Franciskát, aki tizenegy évesen került Svédországba a délvidékről, Óbecséről. 

Indulás előtt. Minden bepakolva. Még egyszer átnézem a dolgokat, hogy minden megvan-e. Elköszönök a gyerekektől, s indulás a járművem után. Jelenleg a DeGaVi kerékpár műhelyben, Kristianstadban van kis tunningoláson. Onnan irány Trelleborg, az esti komppal indulok Lengyelországnak.

A fekvőtricikli, általánosan elfogadott angol nevén rekumbens, emberi erővel hajtott, kerekeken gördülő jármű, hátra döntött ülő- vagy fekvőpozícióval. A hagyományos kerékpárhoz képest nyereg helyett merev üléssel rendelkezik. A középcsapágy és a pedálok elől helyezkednek el. A legtöbb rekumbenst nem nehezebb hajtani, mint a hagyományos kerékpárt, és a rekumbens típusától, valamint a kormányzási módtól függően gyorsan hozzá lehet szokni. A rekumbenseknek számos variánsa létezik. Például első- és hátsókerékhajtás, magas hajtómű-pozíció, közvetett vagy közvetlen kormányzás, kerekező előtt vagy ülés alatt elhelyezkedő kormány. A rekumbensen nagyon kényelmes testtartás adódik, mert sem a csukló, sem a karok, sem a vállak, sem a gerinc nem terheltek. A kezek a kormányon fekszenek, a felsőtest megtámasztása, mint a hagyományos kerékpárnál, nem szükséges. A nyakizomzat is laza, mert a kerekező természetes nyaktartással előre néz.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2026. március 26.
Kedves Híradó Olvasók! Az előző számban Krasznahorkai László Nobel-díjának örülhettünk – ezúttal pedig a Stockholmi Magyar Nagykövetségnek köszönhetően olvashatunk a díjátadó ceremóniáról, valamint a legújabb magyar Nobel-díjasunkat övező rendezvényekről, tehát tovább folytatjuk az örömünnepet. A számtalan Krasznahorkai-regényt megfilmesítő Tarr Bélától…
Tovább
Tarr Béla és a figyelem etikája

Tarr Béla és a figyelem etikája

Könyvespolc 2026. március 26.
Tarr Béla halála egy olyan életmű lezárulását jelenti, amely saját filmnyelvi és etikai pozícióját következetesen a mozgóképes kultúra gyorsuló áramlásán kívül alakította ki. Filmjeit gyakran lassúnak, könyörtelennek vagy nehezen befogadhatónak nevezik; ezek a jelzők azonban inkább a befogadás korabeli tempójáról…
Tovább
Finom illesztések – Golden repair

Finom illesztések – Golden repair

Képzőművészet 2026. március 26.
„Mit tud nyújtani egy múzeum mint fizikai és szellemi tér a helyreállítás és a jóllét koncepciójának hangoztatásán túl egy gyógyulásra vágyó világban?” A családban gyakran emlegetett gyerekkori emlék, amikor unokanővérem Commodore 64 gépét kötöttük össze a tv-készülékkel kábelek segítségével, és…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME