
- Dobos Tamás
- Találatok: 125

A gyerekek szemében Luca napja egyszerre varázslatos és titokzatos: Svédországban fénykoszorúval és énekekkel, Magyarországon tréfás jóslatokkal telik.
December 13-án, Luca napján két külön világ tárul fel a gyerekek előtt: a svéd és a magyar hagyományok bár ugyanazon gyökérből, a keresztény szent, Szent Lúcia alakjából indulnak, mégis egészen más szerepet töltenek be az ünnepben.

Svédországban a gyerekek a luciatåg, vagyis a Lucia-menettel lépnek a közönség elé. A legtöbbször egy, kiválasztott „Lucia-lány” hosszú, fehér ruhában, fején gyertyakoszorúval vezeti a sort, mögötte pedig a többi gyermek sorakozik, angyalként, koszorúslányként, csillagfiúként vagy akár manóként, Mikulásként. Az iskolákban és óvodákban ez az egyik legnagyobb esemény: a gyerekek énekelnek, fényt hoznak a sötét decemberi reggelbe, majd közösen fogyasztják a lussekatt nevű sáfrányos kalácsot. A svéd Luca-nap így a gyerekek számára leginkább a közösségi szereplés, valamint a szétáradó ünnepi fény örömét jelenti.
Magyarországon ezzel szemben Luca napja inkább a játékos babonák és jóslatok idejének számít. A gyerekeknek, fiataloknak hazánkban is fontos szerep jutott az ünnepi teendők során. Például a Luca-szék elkészítésében, amelyet naponta csak egy-egy lépést elvégezve, hét vagy kilenc különböző fafajtából készítettek, majd karácsony éjjelén használtak a boszorkányok felismerésére. Bár ma már ritkán készül, a történet izgalmas meseként él tovább. A lányok körében pedig a férjjóslás számított népszerű tradíciónak: papírcédulákra fiúneveket írtak, majd gombócokba rejtették őket, hogy megtudják, ki lesz a jövendőbelijük. A hagyomány szerint 12 gombócot főztek, és amelyik elsőként jött fel a víz felszínére, az rejtette leendő férjük nevét.
A két hagyomány közös gyökere tehát a fény és a remény. Svédországban a gyerekek a sötétséget űzik el gyertyákkal és dalokkal, míg Magyarországon a jövőt kutatják játékos jóslatokkal. Azonban az mindenképpen elmondható, hogy a Luca-napi ünnep misztériuma mindkét országban megmozgatja a gyerekek fantáziáját, és talán éppen ezért marad örök élmény számukra.
Írta: Dobos Tamás
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
