A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

A világpandémia Európa egyes részeit eltérő mértékben sújtja – a mindennapokat viszont szinte kivétel nélkül mindenhol átírja. Nyugat-európai járványkörképünk célja, hogy tanulhassunk egymástól, újabb módszerekkel, ötletekkel gazdagodjunk a hasonló helyzetben, de más országban élő társainktól. Az alábbi beszámolók többsége 2020 májusának első felében készült, tehát az akkori állapotokat tükrözik.

 

Nagy-Britannia

A szigetországi beszámoló a Pim Adrienn-nel (a NyEOMSZSZ-tag Magyarok Angliai Országos Szövetsége /MAOSZ/[1] titkárhelyettese, a Readingi Magyar Iskola[2] vezetője, oktatója) folytatott telefonos interjú alapján készült.

A MAOSZ az Egyesült Királyságban élő magyarság különböző egyesületeinek koordinálásán keresztül országos ernyőszervezetként működik. Weboldalunkon keresztül is üzenünk a tagjainknak, próbálunk lelket önteni beléjük, a beérkezett e-mailekre, telefonokra is reagálunk, igyekszünk személyre szabottan segíteni, ahogy lehetőségeink és időnk engedi. Webkonferencia keretében tájékozódtunk arról, hogy a hétvégi magyar iskolák hogyan oldják meg a tanítást jelen állapotok között. A webkonferencia gyakorlata remélhetőleg a járványhelyzet lezárulását követően is megmarad, hiszen fizikálisan általában jó, ha évente egyszer tudunk találkozni. 

Skånéban három helyen, Malmőben a Pannónia klub, Lundban a Lundi Magyar Kultúrfórum és Helsingborgban, a Hungária klub égisze alatt folynak gyerekfoglalkozások, óvodás- és kisiskoláskorú gyerekek részvételével. Ez ma már természetes jelenség, de tekintsünk egy kicsit vissza! Mi volt a kezdetekkor?

A szervezetek mindig figyelmet fordítottak arra, hogy a Svédországban élő gyerekek – legalább a sátoros ünnepek alkalmával – magyar nyelven jussanak olyan lehetőségekhez, amelyek az anyaországban természetesek egy kisgyerek életében. Így a Mikulás-műsor és a húsvéti előadás nem maradhatott el.

A vonatközlekedés elterjedésével többen és többen látogattak el Svédországba is. Az itt járt magyar személyek közül néhányan többször vissza-visszatértek, s végül letelepedtek. Ilyen volt Leffler Béla(1887–1936) író, műfordító is. Az egyetemet Budapesten, az Eötvös József Collegium tagjaként fejezte be, majd a nyíregyházi evangélikus főgimnázium tanára lett (1909–1918). 1918-tól a Debreceni Egyetem svéd nyelvi lektora, majd 1924-ben magántanára lett. 1912-ben feleségül vette a svéd Signe Maria Liljekrantzot (1886–1975). Stockholmban telepedtek le 1919-ben. 1921-től a stockholmi magyar képviselet sajtóattaséja, a Magyar Távirati Iroda svédországi képviselője. 1929-ben megalapítja a Magyar Intézetet, amely 1930-ban a Stockholmi Főiskola része lett. 1929-ben tanácsosi címet kapott, és 1932-ben címzetes professzor lett. Fáradhatatlanul dolgozott a svéd–magyar irodalmi, kulturális kapcsolatok területén.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. december 14.
Kedves Híradó Olvasók! Most már igazán itt van a legsötétebb évszak, de közeleg a karácsony és a téli napforduló is, amikor lassan győzedelmeskedik a fény a sötétség felett. Készíthetjük az adventi koszorút is, hiszen hamarosan meggyújthatjuk rajta az első gyertyát.…
Tovább
A Világfa

A Világfa

Könyvespolc 2024. december 14.
A Világfa, vagy Életfa szimbóluma mély gyökerekkel rendelkezik a világ számos kultúrájában és spirituális hagyományában. Ez az archetípus nem csupán egy fa képét jeleníti meg, hanem az univerzum szerkezetét, a létezés különböző szintjeinek összekapcsolódását és a spirituális utazás lehetőségét is.…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME