A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Balti tenger hableánya

            Franciska friss, karcsú, fiatalos megjelenésű, mosolygós, szerény teremtés. Egy beszélgetés kapcsán véletlenszerűen hallottam meg, hogy télen-nyáron megmártózik a tengerben. Nem akartam hinni a fülemnek, így rákérdeztem. A hír igaz! Mielőtt mindenki azt hinné, hogy valahol a Karib-tenger partján vagyunk, el kell oszlatnom az illúziókat. Svédországban, Malmőben járunk. Jómagam eléggé fázós vagyok, így számomra csodálatra méltó mindenki, aki a hideget a barátjának tudja. Svédországi tartózkodásom alatt több ízben látok – számomra – alulöltözött embereket az utcán, de még mindig rácsodálkozom azokra, akik télvíz idején – amikor én úgy tekerem a nyakam köré a sálamat, hogy gyakorlatilag csak a két szemem látható – rövidnadrágban és szandálban (zokni nélkül!!!) flangálnak. Szerencsés vagyok, mert Skånéban a tél enyhe, a hőmérő higanyszála igen ritkán csúszik a negatív tartományba. Ennek ellenére már a gondolattól, hogy plusz öt fokban, teljesen pőrén pancsoljak a vízben, kiráz a hideg. Nem úgy Kovács Franciskát, aki tizenegy évesen került Svédországba a délvidékről, Óbecséről. 

Ő ugyanis heti három alkalommal megmártózik a Balti-tengerben, igen, télen is. Beszélgetésünk napján is, amikor három és fél fokos volt a víz.

- Hogy történik ez a „szertartás”?

- Először megmártózom a vízben, s ezután szaunázom cirka fél órát, s aztán megint megyek a tengerbe, s ismét egy kis szauna következik.

- Mikor kezdted ezt az őrült sportot?

- Ez úgy történt, hogy huszonöt évvel ezelőtt a fiatalabbik lányom – aki akkor tizenhét éves volt – kapott egy ingyen jegyet, hogy próbálja ki a szaunát Ribersborgon. Ő kérte, hogy tartsak vele. S úgy gondoltam, ha más nem halt bele, én sem fogok, próbáljuk meg! – mondja mosolyogva. 

- Azóta szakadatlanul kijársz a tengerre?

- Eleinte ritkábban jártam, de amióta nyugdíjas vagyok – ennek immár tizennégy éve –, minden héten hétfőn, szerdán és pénteken hódolok ennek a szenvedélyemnek, hiszen most van rá bőven időm. Nyáron szinte az egész napot ott töltöm.

- Van társad vagy egyedül lubickolsz a jeges habokban?

- Szabadúszó vagyok!

 

Franciska-portre

 

- Hogyan tartod magad ilyen jó formában?

- Minden reggel tornázom, mindig is mozogtam valamit, nem dohányzom annak ellenére, hogy a dohánygyárban is dolgoztam és az egészséges táplálkozásra is figyelek.

- Gyerekként kerültél ide, itt szocializálódtál, szépen beszéled a magyar nyelvet. Hogy sikerült megőrizned az anyanyelvedet?

- Nem volt könnyű. Egyedüli magyar családként kerültünk Nossebróba, de természetesen magyarul beszéltünk otthon. 1962-ben, amikor letelepedtünk, nagyon hamar megtanultam a svéd nyelvet, mert a szüleink dolgozni kezdtek, minket, a nővéremmel pedig beraktak az iskolába. Gyerekközegben pedig hamar megy a nyelvtanulás. A beszéddel nem volt gondom, nem úgy a helyesírással. A nővéremmel egyszerűbb svédül beszélgetnem, mert gyerekként még nem alakult ki a teljes szókincsünk, azokat a kifejezéseket, amelyeket egy felnőtt már ismer, mi itt, svédül tanultuk meg, ezért így egyszerűbben tudjuk kifejezni magunkat. Mind a nővérem, mind jómagam magyar férjet választottunk, tehát otthon volt lehetőség magyarul beszélni, de bevallom, itt is a svédet preferáltuk. Aztán a gyerekek óvodába kerülésekor leginkább a svédet használtuk, mert vannak olyan szavak, amelyeket mi sem ismerünk magyarul, csak svédül, így volt kényelmes, most már sajnálom. Manapság, ha a család összejön, a sógorom kérésére mindig magyarul beszélünk. Aztán a magyar közösségek, a Hungaroclub és a Pannónia klub – mindkettőnek tagja vagyok –, ahová a rendezvények miatt járunk, szintén arra ösztönöz, hogy az anyanyelvemet használjam. 

- Mit jelentenek számodra a malmői magyar programok?

- A bálokat szeretem a legjobban, ugyanis nosztalgikus érzéseket kelt bennem. Otthon édesapám ezeket a melódiákat hallgatta, ezen nőttem fel, szinte mindegyiket ismerem. Kellemes a társaság, azonosak a gyökereink. Jól érzem magam abban a közegben.

- Franciska, remélem, még hosszú évekig hódolhatsz szenvedélyednek és erősíted a magyarok táborát Malmőben, ehhez jó egészséget kívánok!

 

Interjú és szöveg: Sebestyén Marianna

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME