A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kozma János egyike azon „első fecskéknek”, akik tevékeny részt vállaltak abban, hogy Svédország második legnagyobb városát, Göteborgot mind a mai napig tevékeny magyar kulturális élet jellemezze. A Bogácsról indult és végül Göteborgban új otthonra lelő férfi hosszú éveken keresztül segédkezett a most hatvanéves múltra visszatekintő Göteborgi Magyar Egyesület megalakulásában, fejlődésében.

- Mikor indult el otthonról és hogyan került végül Svédországba?

Magyarországot 1956. november 4-én hagytam el. Először három napig Traiskirchenben, egy elhagyott orosz laktanyában laktunk. Az osztrákok nagyon segítőkészek voltak, a forradalom pár hónapja alatt mintegy kétszázezer ember ment át a határon, akik azután szétszéledtek a világ minden tája felé. Traiskirchen után egy jó hónapra Sankt Wolfgangnba kerültünk, Salzburg mellé. Jól emlékszem, hogy Svédországba december tizedike körül érkeztünk meg, először Ramlösa Brunnba, nem messze Helsingborgtól. Itt remek ellátást kaptunk, tiszta ágynemű, kényelmes ágyak és fogkefe várt bennünket. Ugyanakkor az is megmaradt bennem, hogy meztelenül álltunk, miközben DDT-vel fertőtlenítettek bennünket.

Pár nap után Grännaba vittek bennünket autóbusszal, de útközben megálltunk Värnamoban, ahol a helyi városvezetés reggelivel, kávéval, és mivel 13-a, Luca-napja volt, így hagyományos ünnepi műsorral fogadtak bennünket. Mi, huszonéves fiatal srácok, pláne nyelvtudás hiányában, nem is értettük igazán, mit keresnek ott a fehér ruhába öltöztetett fiatal lányok, illetve azt sem, hogy miről szólnak az előadott svéd énekek. Grännaban szintén közel egy hónapot „állomásoztunk”. Itt házasodtam össze menyasszonyommal, Margittal, akivel együtt jöttünk el Magyarországról. Ezután Boråsba kerültünk, majd Fristadba, a népfőiskolára. Itt a terv az volt, hogy fiatalok, ha úgy tetszik kortársak között, könnyedén megy majd a svéd nyelv tanulása. Így is lett, gyorsan ragadtak rám a szavak, kifejezések. Persze ehhez kellett az a segítő, támogató közeg is, amit mind a tanárok, mind a diáktársak részéről tapasztaltunk. Sokak szemében az 56-os menekültek hősöknek számítottak, hiszen a magyar forradalmárok voltak az elsők, akik szembe mertek szállni a szovjetekkel.

Folytatjuk közkedvelt interjúsorozatunkat, ahol a Kőrösi ösztöndíjas program svédországi résztvevői kérdezik egymást ittlétükről, elképzeléseikről, céljaikról és ehhez viszonyított tapasztalataikról. Múltkori lapszámunkban Trombitás Titánia és Dobos Tamásgondolatait olvashattuk, ezúttal pedig Zsuppán Klaudia Göteborgból és Kovács Gábor Halmstadból faggatják egymást svédországi élményeikről.  

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME