A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Hévíz név egy 1328-ból keltezett oklevélben tűnik fel először. 1730-ban a tó a Festetics család tulajdona lett és 1735-ben gróf Festetics György nevéhez fűződik ennek fejlesztése, és egy fürdőház megépítése 1795-ben.
 
 
A két világháború között Hévíz Magyarország és Európa legjelentősebb fürdőjévé fejlődött.
A nagy építkezéseknek köszönhetően az 1930-as évekre a szállodák, vendégfogadók  száma megnőtt, és ezáltal a fürdővendégek száma is.
A második világháború után  a hoteleket  és a panziókat  államosították, és 1952-ben hozták létre a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórházat. A szocializmus évtizedeiben – elsősorban a szakszervezeti üdülők: bányász, belügy, honvéd, postás  stb. , fogadták a beutaltakat.
A rendszerváltás 1989-ben  Hévíz életében is gyökeres átalakulást eredményezett. A szállodák, üdülők  fejlesztése már elsősorban magánerőből, vállalkozási alapon indult meg, amely még jelenleg is jellemző.
1992. május elsejétől Hévíz városi rangot kapott.
A közel 5000 lakosú  település ma országunk egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb fürdőhelye lett a tónak köszönhetően.
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. december 20.
Kedves Híradó Olvasók! Október 9-én jelentette be a Svéd Királyi Akadémia, hogy az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda, így 2002 után (amikor is Kertész Imre kapta meg ezt a díjat) újra egy magyar író nyerte el ezt a rangos…
Tovább

Legfrissebb cikkek

2025. december 22.
2025. december 22.
2025. december 22.
Nobel-díj a széthullás krónikásának – Krasznahorkai László és az apokalipszis új tudata

Nobel-díj a széthullás krónikásának – Krasznahorkai László és az apokalipszis új tudata

Könyvespolc 2025. december 20.
Van valami mélyen ironikus abban, hogy a világ legrangosabb irodalmi díját egy olyan írónak ítélik oda, akinek hősei többnyire az összeomlás kellős közepén botorkálnak. A Svéd Akadémia döntése, amellyel 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak adta az irodalmi Nobel-díjat, mintha azt üzenné: a…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME