A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Dr. Bartha István - a Kockum volt kutatómérnöke. A korrózióvédelem szakembere mesél életéről, pályafutásáról.

 

Erdélyben, Marosvécsen születtem a báró Kemény János kastélyának udvarán épült kis paraszt-barokk tanítói házában. Apám, id. Bartha István, akkortájt került Vécsre felekezeti kántortanítóként.

 

Elemi és középiskoláimat Erdély több községében végeztem, attól fügően, hogy édesapámat merre vitte a vándorlás szele. 1943-ban érettségiztem a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, majd ugyanazon év őszén beiratkoztam a Budapesti Műegyetem Gépészmérnöki Karára. A katonai szolgálat és a szovjet hadifogság miatt négy évet veszítve 1951-ben szereztem gépészmérnöki diplomát.

 

Dr.Bartha István,
a Kockums volt kutatómérnöke

 

Eleinte a BME Technológiai Tanszékén voltam tanársegéd, majd később más vállalatoknál is dolgoztam. 1955 májusában vallásos meggyőződésem miatt letartóztattak, és megjárva a bukaresti Secu és a pesti Ávó börtönét, 1955 novemberében szabadultam.

 

1956 decemberében búcsút vettem Magyarországtól és Svédországba disszidáltam.

 

A malmöi Kockums-hajógyárban kaptam állást, a géptervező osztályon. Két évig dolgoztam, mint szerkesztő, ám később a rozsda iránti érdeklődésem új perspektívát nyitott előttem. A hajógyár elfogadta javaslatomat egy korróziós-laboratórium, valamint egy műanyag-bevonó üzem felállítására, s így teljes idejű korróziós kutató lettem, sok érdekes feladattal. A laboratóriumban 8-10 fővel dolgoztam és jó eredményeket tudtunk felmutatni a korrózióvédelemben.


1958-ban a Svéd Mérnöki Akadémia Korróziós Alosztályának lettem a tagja.

 

A világon elsőként rendeztem "korróziós-kiállításokat" Svédországban, Magyarországon és máshol is. Korrózió és szerkesztés lett a vesszőparipám. Két kézikönyvem is megjelent: Felületkezelés  1967-ben és Konstrukció és korrózió 1998-ban. Ezen munkáimért a BME 1994-ben doktori címet adományozott, ugyanakkor a Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagjává fogadott.


Műszaki tárgyú kutatásaimon kívül foglalkoztam a tengeri organizmusok problémájával is. Ezek a telepképző organizmusok sűrűn benövik a hűtőcsövek belsejét, olyannyira, hogy a motorok hűtését akadályozzák. Több kutatóállomást szerveztem ezen organizmusok tenyésztésére és tanulmányozására, Svédországban, Máltán és Spanyolországban. Az eredményekről német, svéd és francia folyóiratokban számoltam be. Kutatásaim révén beválasztottak svéd képviselőnek az OECD Mélytengeri Kutatók Csoportjába.


Eleinte klórozással pusztítottuk az organizmusokat, később azonban rájöttem, hogy ezek az élőlények megszűnnek telepeket kialakítani, ha a csövekben magasabb az áramlási sebesség. A felismerés fordulópontot jelentett egész műszaki felfogásomban. Rádöbbentem arra, hogy technikánk (a klórozás), durva és káros volt, az áramlási sebesség megváltoztatása pedig természetkímélő. Ez a pálfordulás vezetett oda, hogy 1983-ban, Bertram Broberg professzorral létrehoztuk a Nemzetközi Ökológiai Konstrukció nevű társaságot (ökokonstrukció = természeti modellek utánzása alapján készített műszaki konstrukciók).

 

1983 és 2001 között tizenöt nemzetközi kongresszust és több mint 2500 oldalnyi előadás tartottunk e témakörben. Az ökokonstrukciókkal kapcsolatban benyújtott disszertációmért a MTA Fil. Dr-i címmel ajándékozott meg. A debreceni Református Kollégium pedig tiszteletbeli professzorává avatott a Természettudomány és Isten Igéje című előadásaim elismeréséül. 1966 és 78 között meghívott előadó voltam a Chalmers és a Lundi Műegyetemen, 1978 és 1992 között nyugdíjaztatásomig lektorként tanítottam a malmöi Pauli Mérnökképzőn.

 

1951-ben megkötött első házasságomból született Ildikó lányom (1959), aki szintén Svédországban él.


Egyházi vonalon az 1960-as évektől kezdve aktív voltam itt Svédországban is; elvi szerepem volt a Tångagärde-i ház megvásárlásában.


1974-ben feleségül vettem Erdély kiváló drámai színésznőjét, Erdős Irmát, akivel az Isten majd három évtizedet engedett együtt élnem a legboldogabb házasságban. Irmámnak sokat köszönhetek: mindenben támogatott és bíztatott. Igazi alkotótársam volt.


2002 májusában az Úr magához hívta drága feleségemet, s azóta mindent igyekszem elkövetni, hogy emlékét hűen megőrizzem és megőriztessem. 2003-ban kiadtam Erdős Irma című könyvet életéről, szerepléseiről és a Székely Színházról. 2004-ben létre hoztam az Erdős Irma Ösztöndíj Alapítványt, valamint az Erdős Irma Emlékgyűrűt. Az ösztöndíjat és az emlékgyűrűt évente egyszer osztjuk ki Marosvásárhelyen a hajdani Székely Színházban, ünnepélyes keretek között. Ez az esemény egyben a Színház évadnyitó ünnepe is: szeptember 8.


Nyugdíjasként főleg bibliai kutatással foglalkozom és az "istenes" (= nem gyilkos) technika fejlesztésén dolgozom tovább. Közben fordítok svédből is (Fr. Böök: Utazásom Magyarországon, Bpest,2002, A hódtavi újtelepesek, Közdok kiadó, 2008).

 


Kelt Svedalában, 2008 októberében

 

 

Szerkesztői kívánságra itt vannak a lényeges dátumok is:

 

1925 szeptember 2-án látta meg a napvilágot Marosvécsen, Erdélyben.
1943 – Érettségizik a marosvásárhelyi Református Kollégiumban
1951 – Gépészmérnöki diplomát szerez
1956 – Svédországba disszidál, és állást kap a malmöi Kockums hajógyárban
1959 – Első házasságából megszületik Ildikó lánya
1974 – Feleségül veszi Erdős Irmát, erdélyi színésznőt
1983 – Megalapítja a Nemzetközi Ökológiai Konstrukció nevű társaságot
1998 – Megjelenik „Konstrukció és Korrózió” című kézikönyve
2004 – Létrehozza az Erdős Irma Ösztöndíj Alapítványt
2007 – Kiadja a „Három ország foglya” című önálló könyvét

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Mindössze néhány héttel a rendkívül jól sikerült SOMIT családos tábor után egy hétvége erejéig (2022. október 21. és…
Újra elindulóban az ifik társasága

Újra elindulóban az ifik társasága

A tavaszi közgyűlésen bemutatkozott hat magyar fiatal, akik akkor lelkesen meséltek a jövőbeli céljaikról és arról, hogy miképpen…
Pedagógusok a házban

Pedagógusok a házban

A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME