A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen áll arra, hogy  újabb évtizedekig a svédországi magyarok otthona lehessen. 

 

Szeretem a kötetlen, kellemes hangvételű beszélgetéseket. Legutóbb is ilyenben volt részem, amikor beszélgetőpartnereimmel, Feldőtő Sándorral és Budai Gáborral felelevenítettük a Stockholmi Magyar Ház történetét, a házhoz fűződő szép emlékeket, ugyanakkor szó esett a megoldandó problémákról, és elemeztük a svédországi magyar egyesületi életet is.

 

Berecki Emőke: Mesélnétek a Magyar Ház történetéről?

 

Feldőtő Sándor:A Stockholmi Magyar Ház, amely a Lövåsvägen 12.szám alatt található, tudomásom szerint 1901-ben épült. Papi lakként szolgált, majd 1976-tól kezdődően a Stockholmban élő magyarok egyesületekbe tömörülve (a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége – SMOSZ) bérelték a várostól. A Ház jelenleg a SMOSZ tulajdona, üzemeltetése a házkezelőség feladata, amely külön szervezet.

BE: Házkezelőség… Mi a feladata konkrétan?

 

Budai Gábor:A házkezelőségnek papírformán régóta én vagyok az elnöke, de Sándor csinált mindent. Azt mondja, ő a gondnok, de mindent ő csinált. Most, hogy Sándor és Emese elköltözött, Sándor átadta az elvégzendő feladatokat ManyaszGabriellának, de hogy mi a házkezelőség feladata? Akkor ezt inkább te mondd el, Sándor!

 

FS:Tulajdonképpen az, hogy a ház állagára figyeljünk, javítsuk, szépítsük. A Ház önfenntartó, a házkezelőség feladata kigazdálkodni az évi kiadásokat. Ennek több módja van, például az, hogy vendégszobákat alakítottunk ki, amiket ki szoktunk adni és ez anyagi biztonságot nyújt. Az én feladatom megszervezni a fűnyírást, a bokornyírást, a hóeltakarítást, számon tartani a programokat, hogy ne ütközzenek egymással a rendezvények, továbbá tartani a kapcsolatot és megoldani az esetleges konfliktusokat a Ház lakóival, az egyesületekkel, de még a szomszédokkal is. Utóbbinak az élét úgy tudtuk tompítani, hogy például a Lencse Tibor Baráti Társaság évente kétszer bazárt rendez és akkor a szomszédokat is megkínáljuk lángossal, kürtőskaláccsal, gulyással és így születik meg a jó szomszédi viszony.

 

BE: Milyen egyesületeknek ad otthont a Ház?

 

FS:1981-ben még körülbelül tizenkét egyesületnek adott otthont, aztán ez a létszám apránként csökkent. Például megszűnt a cserkészet, ami a Magyar Ház életében biztosította az utánpótlást. A cserkészetben felnőtt gyerekek számára teljesen természetes volt a cserkészbarátokkal közösen részt venni az egyesületi életben. Jelenleg működik a Stockholmi Magyar Családi Kör, közismert néven UHU, a Katolikus Kör és a Magyar Ház Közösség.

 

BE: Miből tudjátok a szükséges felújításokat, javításokat finanszírozni? Egyáltalán hogyan került az ingatlan a SMOSZ tulajdonába?

 

FS:A Házat 1995-ben vettük meg. Azt megelőzően az önkormányzatok kezdték csökkenteni a támogatásokat, a lakbér pedig kezdett egyre magasabb lenni. A hideg lakbér elérte az évi 400.000 koronát, emellett még fizetni kellett a különböző számlákat is. Rövid időn belül elkezdtünk más bérlési megoldáson gondolkodni, majd jött az ötlet, hogy inkább meg kellene vásárolni a házat. Azországos szövetség kidolgozott egy pénzügyi konstrukciót, mérlegeltük a bérlés esetén felmerülő, valamint a vásárlással járó kiadásokat. A számítások rámutatattak arra, hogy kevesebbe kerül megvásárolni és fenntartani a házat, még akkor is, ha ezért kölcsönt kell felvenni. A pénzügyi konstrukció tíz évre szóló kölcsön-visszatérítéssel számolt. Az 1994-es SMOSZ közgyűlésen megszavaztuk az ingatlan megvásárlását. 1995 júliusára elkészült a szükséges adminisztratív munkálat, így 1995. július 1-én aláírtuk a szerződést a bankkal és az önkormányzattal egyaránt. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez idő alatt példátlan összefogásról tettek tanúbizonyságot a svédországi magyar emberek, a magyar egyesületek. Sajnos lehetetlen mindenkit név szerint megemlíteni, de hálásak vagyunk mindenkinek, aki anyagilag támogatta a Magyar Ház megvásárlását, olykor saját gazdasági lehetőségeit túlszárnyalva. Amellett, hogy SMOSZ finanszírozta az ingatlan árának körülbelül 40%-át, nagymértékű támogatást kaptunk a vidéki egyesületektől is. Ezenkívül országos gyűjtést hirdettünk, ami aztán nemzetközi méretűvé vált, hiszen Kanadából, Finnországból, de még a balti országokból is kaptunk segítséget. Az észtországi magyarok például északi magyar bástyaként tekintettek a Stockholmi Magyar Házra... A kölcsönt végül három éven belül (a tervezett tíz helyett!) sikerült visszafizetnünk. Fontosnak tartom megemlíteni Kalocsi Gittát, a Magyar Ház akkori elnökét, a SMOSZ alelnökét, és Mihály Ferit, a Magyar Ház akkori gondnokát, akik oroszlánrészt vállaltak a teljes gyűjtési folyamatban.

Az az állapot, amelyben a házat átvettük, ami ugye 1901-ben épült, rengeteg javítást, felújítást igényelt, hiszen amikor nyakunkba szakadtak a kiadások, a biztosítás, a fűtés, a villany, a víz, minden, láttuk, hogy nehezen lesz kivitelezhető. 2001-ben úgy döntöttünk, hogy kicseréljük a Magyar Ház fűtési rendszerét, átállunk olajról a hőszivattyús rendszerre. Az egy nagy befektetés volt, amire már kaptunk támogatást a SMOSZ-tól és gyűjtést is szerveztünk. Ez volt az első nagy felújítás. Ezután a házban több fázisban történtek felújítások, például 2009/2010 körül a konyhát hoztuk rendbe.Rá egy vagy két évre a lenti mellékhelységek felújítása történt meg. A költségeket a Házkezelőség teremtette elő. Emlékszem, egyik nyáron csapatmunkában kifestettük a szobákat, közösségi tereket. Szintén önerőből készült el a főbejárat felé vezető járda térkövezése. Lefestettük a zászlórudat, építettünk két kis raktárat, valamint a telek szélére száz tuját ültettünk egy közmunka alkalmával. Az első pályázatot 2017-ben nyújtottuk be – a Házkezelőség nyertes pályázatai a Nemzetpolitikai Államtitkárság ésa Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából kaptak támogatást. Ezeknek a pályázatoknak köszönhetően sikerült felújítanunk a Magyar Ház technikai felszerelését és korszerűsítettük az elektromos hálózatot. Továbbá hamarosan felújításra kerülnek a Magyar Ház fürdőszobái is, a Házkezelőség sikeres pályázatának eredményeként. Kiemelt támogatásból, vagyis a SMOSZ egyedi pályázatán keresztül valósult meg a Magyar Ház udvarának felújítása, a parkolók kialakítása, a kerítés, valamint a kapu felszerelése. Szintén a SMOSZ által megpályázott kiemelt támogatásból cseréltük ki a nyílászárókat is. A legutolsó megvalósított munkálat a tetőcsere volt. 

 

BE: Ez óriási munka, óriási kiadás. Mesélnétek részletesebben a munka menetéről?

 

BG:Először is szeretnék köszönetet mondani a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, akik a teljes összeg 2/3-át finanszírozták. Mi végtelenül hálásak vagyunk, hiszen ekkora mértékű támogatás nélkül nem tudtuk volna a tetőt kicserélni. A munkálatok azzal kezdődtek, hogy Sándor meg én árajánlatokat kértünk különböző cégektől. Ezek között volt kettő, amit elfogadhatónak találtunk. Összehasonlítottuk és akkor választottuk ezt, amelyet úgy hívnak, hogy Wesma Villarenovering. Ők november helyett már októberben el tudták kezdeni a munkálatokat és be is fejezték jóval idő előtt. Közben megbíztunk egy magyar építkezési ellenőrt, Apor Vilmost, aki felelt azért, hogy a munka szakszerűen legyen elvégezve.

 

BE: Ha jól tudom, a Magyar Ház részleges műemlékvédelem alatt áll. Ez valamennyiben befolyásolta a munkálatokat?

 

BG:Igazából nem. Én beküldtem egy kérelmet vagy kérdést inkább, Stockholm város építkezési osztályára és ott válaszoltak, hogy amennyiben mi ugyanolyanra cseréljük, nem változtatunk, akkor nincs semmilyen különleges követelményük felénk.

IMG20210303080257Stockholmi Magyar HázStockholmi Magyar Ház
Magyar-Haz-2Stockholmi Magyar Ház2Stockholmi Magyar Ház2
Magyar-Haz-1Stockholmi Magyar Ház3Stockholmi Magyar Ház3

BE: Ütköztetek akadályokba a munka során?

 

BG:Ja, természetesen, kisebb akadályokba igen. Ezeket az építkezési ellenőr jelentette, és akkor én felvettem a kapcsolatot a kivitelezővel. Végül megcsinálták azt, amit és ahogy kértük. A végeredmény jó lett, a tető szép lett, most nem tudnék hibát találni benne. De amit még hozzá szeretnék tenni az az, hogy ez a ház nagyon értékes. Ilyen típusú házat nehéz Stockholmban találni olyan helyen, ahol ez található. Azáltal pedig, hogy kicseréltük a tetőt, sikerül még hosszú évtizedeken megőriznünk az állagát.

 

BE: A gazdasági értéke mellett milyen szellemi értéke van a háznak?

 

BG: Ha azt mondjuk, hogy Stockholmi Magyar Ház, akkor ez a svédországi magyarok otthona. A fizikai feltétele annak, hogy a Stockholm környéki magyarok valahol összejöjjenek. Azon kívül, hogy a SMOSZ ide van bejegyezve, szintén a Magyar Házba van bejegyezve a Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT Generációk) és a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NyEOMSZSZ), utóbbinak még az alakuló ülése is a Házban volt, 2001 novemberében.Tehát a Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen gazdasági és szellemi értéke van egyaránt. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül…

 

BE: Ha a Magyar Ház mesélni tudna… Kiket látott vendégül, milyen jeles események fűződnek hozzá?

 

BG:Nagyon sok régi, ‘56-os magyar fordult meg a Házban, akár a többi nyugat-európai országból vagy Kanadából, az Amerikai Egyesült Államokból. Többször járt a Házban Tollas Tibor író. De emlékszem, 1976-ban vagy ‘77-ben itt volt Habsburg Ottó, pár éve pedig a lánya, Walburga Habsburg is. Az 1980-as évek közepén Sinkovits Imre a fiával volt a vendégünk. 1996-ban járt nálunk Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke. Tulajdonképpen, akik meglátogatták Svédországot, legtöbben eljöttek a Házba is, meglátogattak bennünket, előadást tartottak, felléptek.

 

FS:Itt volt például a Felszállott a páva nyerteseinek egy csoportja, de még a Szentegyházi Gyermekfilharmónia is. A vezetők a Magyar Házban szálltak meg, a gyerekek pedig családoknál voltak elszállásolva. Külön köszönet Dr. Müller Adrien nagykövet asszonynak, aki segített abban, hogy a fellépésre ki tudtuk bérelni az Oscars templomot.

 

BG:De meglátogattak bennünket magyarországi politikusok is, például Orbán Viktor (akkor még leendő miniszterelnök), jártak nálunk miniszterek, államtitkárok, és mi nagy köszönettel tartozunk a magyar államnak, a jelenlegi kormánynak, mert minket a nemzet részének tart és úgy kezel bennünket. Ez fontos, mert attól függetlenül, hogy semlegesek vagyunk, nem politizálunk, természetesen előnyben részesítjük azokat a magyar politikusokat, akik elfogadnak bennünket magyarnak.

 

FS: Vagyis, akik nemzetben gondolkodnak.

 

BG:Igen. Ugyanakkor nekünk jó kapcsolatunk van a svédországi politikai pártokkal is, és úgy látom, hogy elfogadnak minket. Nem lógunk ki sehonnan, sem túl jobbra, sem túl balra, hanem a közép irányban vagyunk és ez így jó. De ahhoz, hogy a magyar–svéd kapcsolat – ami nem mindig felhőtlen – megmaradjon, a párbeszéd folytatódjon, ahhoz fontos a Ház megmaradása, léte és az emberek hozzáállása. A Magyar Ház nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy kulturális eseményeket szervezhessünk és olyan előadókat hívhassunk meg, akik nyomot hagynak az emberek lelkében.  

 

FS:Jut eszembe, megemlíthetjük a Magyar Házban működő csoportokat is, például a kulturális csoportot, akik szerda délutánonként élvezik egymás társaságát. Emellett van még a Magyar Ház kulturális programsorozata, a szabadegyetem. Havonta meghívtunk olyan személyeket, akik Svédországban élnek és itt letettek valamit az asztalra: kutatók, tudósok, orvosok, mérnökök, művészek, akik beszámoltak az életükről és a szakmai pályafutásokról. Ez nagyon érdekes előadássorozat, amelynek a szervezője Bereczky-Veress Bíborka. Ezen kívül a Magyar Ház szervezésében létrejött a közkedvelt táncház is. Évente egy alkalommal lép fel a Magyar Ház színjátszó csoportja, amikor is több generáció együtt játszik a teltházas közönség nagy örömére. A színjátszó csoport lelke és szülőanyja Szentkirályi Csaga, aki népmeséket ír át és a svéd társadalom aktuális szociális gondjaival foglalkozó írásokat visz színpadra.

 

BE: A koronavírus-járvány és a járvány okozta körülmények mennyiben befolyásolták a ház életét?

 

BG:Online programok voltak, a tagok a valóságban nem találkozhattak, így a házban március óta nagyobb aktivitás nem volt.

 

FS:És ez sajnos megviseli a közösséget, mert a fizikai találkozás pótolhatatlan, ezt vallja minden egyesület. A gyerekprogramok megvalósíthatók, hiszen a találkozások a természetben történnek, azonban az idősebbek már nem mernek utazni és több emberrel találkozni.

 

BE: Mik a jövőbeni tervek?

 

FS:Elsősorban változni fog a vezetőség összetétele. De továbbra is tervben van a három nemzeti ünnepünkről való megemlékezés, minden bizonnyal folytatódnak majd a kulturális programok is, a babaringató, a táncház valamint az istentisztelet, amit szintén a Magyar Házban szoktak megtartani minden hónap utolsó vasárnapján.

 

BG:Ahhoz, hogy a magyar közösségnek otthona legyen, ahol a következő generáció is folytathatja a magyar munkát, ahhoz például a tetőcsere alapfeltétel volt. Ezennel szeretném még egyszer megköszönni a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek a nagymértékű támogatást. Most évtizedekre bebiztosítottuk a házat…

 

 

Kérdező: Berecki Emőke

 
 
Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Képzőművészet 2021. október 07.
Fekete és szürke négyzetes felületek montázsai különböző változatokban, nagyon munkásan és személyes kézírással – valahogy ez a kiállítás látogató első benyomása, az egy vajdasági művésztelepet is megjárt svéd művésznő „What remains are future ruins”vagy svédül „Det som återstår är framtida…
Tovább

Egyesületek

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Új vezetőséggel, de a korábban megszokott lelkesedéssel és izgalommal kezdte meg az előttünk álló tanévet a göteborgi Tavaszi…
Viszlát nyár, jó volt veled!

Viszlát nyár, jó volt veled!

Élménybeszámoló a malmői Pannónia klubból. A nyár ismét mozgalmasan telt. Több kisebb-nagyobb lélegzetű programunk volt, sok időt töltöttünk…
Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

A koronavírus miatt az év első öt hónapjában egyesületünk nem talákozott zárt helyiségben. Áprilisban tagjaink egy része szabadtéri…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME