A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Lohn Annamária: „Szívügyemnek tekintem a magyar kultúra és a hagyományos magyar értékek terjesztését”

Kérlek mesélj magadról!

Lohn Annamáriának hívnak, 31 éves vagyok, és a tolna megyei Bonyhádról érkeztem ide, Jönköpingbe. Tanulmányaimat a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában kezdtem, majd a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban folytattam. Egyetemi éveimet Budapesten töltöttem, az ELTE hallgatójaként. Az egyetem befejezése után új- és legújabbkori történeti muzeológusként dolgoztam. Szakterületem a málenkij robot kutatás. Érdekel a történelem, a néprajz és a népművészet, sokat foglalkoztam a magyarországi népviseletek ékszereivel. Több mint 17 éve foglalkozom gyöngyfűzéssel, melyet az utóbbi évek során oktattam is. Civilben szeretek kirándulni, színházba járni, utazni és más népek hagyományait, életét felfedezni.

Említetted, hogy muzeológusként dolgoztál. Valójában mik a muzeológus feladatai? Mit gondolsz, fel tudod majd használni a múzeumi munka során tanultakat?

Azzal kezdeném, hogy én egy helytörténeti-néprajzi profilú múzeumban dolgoztam, kisvárosban. Ez azzal jár, hogy a munka mindenféle aspektusába betekinthettem. A feladataim közé tartozott a gyűjtemény gyarapítása, állagmegóvása, feldolgozása, ezen felül a publikálás, illetve mindezek adminisztrációs feladatai. Kis múzeum lévén a múzeumpedagógiából is kivettem a részem. Tartottam rendhagyó történelem órákat a helyi iskolákban, de a tematikus – például ünnepköröknek megfelelő – foglalkozásokra is nagy igény mutatkozott. A múzeumi nyári tábor programjainak összeállítása és levezénylése is a feladataim része volt. Azt gondolom, hogy a gyerekfoglalkozások és a múzeumi rendezvényszervezések tapasztalatait Svédországban is kamatoztatni tudom majd.

Kifejtenéd egy kicsit azt is, hogy mit is értesz gyöngyfűzés alatt?

Amivel én komolyan foglalkozom, azt két nagy csoportra lehet osztani. Egyrészt ott vannak a modern ékszerek, melyeknek csak a fantázia és képzelőerő hiánya szabhat határt. Rengeteg minta, millióféle formájú, anyagú, csiszolású gyöngy található, melyeket seregnyi technikával lehet felhasználni. Véleményem szerint akár adott mintából dolgozik valaki, akár megtervezi a saját ékszereit, mindenképpen kihívást jelent a megfelelő színek és formák kiválasztása. Másrészről ott van a hagyományos, népi ékszerkészítés. Ezzel, mint a népművészetben oly sok minden mással is, eltérő dolgokat fejezhetünk ki. Adott területekről származó ékszereknek kötött minta- és színvilága van, csupa mögöttes jelentéssel. Ezért is van szükség néprajzi és történelmi ismeretekre is. Végül, de nem utolsó sorban számomra az is embert próbáló feladat, amikor népi ékszereket próbálok a modern kornak megfelelő igények szerint átgondolva elkészíteni úgy, hogy valamennyire mégis megmaradjanak az adott tájegység sajátos jellemvonásai.

Ilyen speciális ismeretek mellett miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel a Kőrösi Csoma Sándor Programba?

Szívügyemnek tekintem a magyar kultúra és a hagyományos magyar értékek terjesztését. Erre szerencsére korábbi, múzeumi munkám során is lehetőségem nyílt. A programmal először 5 éve találkoztam New Yorkban. Abban az évben, amikor kint éltem Amerikában, az ottani magyar ház működését és programjait is ösztöndíjasok segítették. Megtapasztalhattam első kézből résztvevőként, hogy mennyit jelent részt venni magyar programokon, távol otthonról. Nekem ez rengeteget pluszt adott a kint eltöltött idő alatt. Idén úgy döntöttem, ideje, hogy valamilyen módon én is viszonozzam azt, amit néhány éve kaptam, így jelentkeztem a Kőrösi Csoma Sándor Programra.

Svédországot jelölted meg a jelentkezés során? Ha igen, akkor miért?

Nem te vagy az első, aki felteszi nekem ezt a kérdést. Őszinte leszek, a válasz nem. Még csak nem is európai országokat adtam meg. Tudod, van egy kedvenc Douglas Adams idézetem, mely így szól: „Ritkán kötök ott ki, ahová menni szándékoztam, de gyakran ott találom magam, ahol szükség van a jelenlétemre.”Ez egyébként amúgy is jellemző rám. Bár szeretek utazni, és különböző országokban kipróbálni magam, néha teljesen máshol kötök ki, mint amit eredetileg elképzeltem. De a valóság általában mindig sokkal jobban sül el, mint az álom.

Ennek fényében mit gondolsz Svédországról?

Lélegzetelállítóan gyönyörű. Tetszik a rengeteg víz, a tavak, patakok, a sok zöld mindenhol. A rengeteg fenyőfa és a titokzatos erdei ösvények elbűvölnek. A levegő olyan tiszta, hogy szinte harapni lehet. A helyi magyar közösség tárt karokkal fogadott, és biztosítottak róla, hogy ha bármire szükségem van, szóljak, és segíteni fognak.

Milyen terveid vannak az elkövetkezendő kilenc hónapra?

Remélhetőleg sikerül eredményesen együtt dolgozni a közösségekkel, és hozzá tudom tenni a tudásomat az itteni életükhöz. Szeretnék átadni a néprajzi tudásomból, és jó lenne, ha sikerülne megtanítani a gyöngyfűzés alapjait is. Szeretnék eredményes, sokrétű gyerekfoglalkozásokat tartani, ahol a népi játékokon és a közös barkácsolások alkalmával szinte észrevétlen tanulnak új dolgokat a fiatalok.

Köszönöm a beszélgetést!

Kérdezett: Szalóki Petra

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME