2012. április 16˗17-én a Göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör rendezésében az „Emigranternas Hus”-ben emlékeztünk meg Raoul Wallenbergről, másnap pedig elsősorban svéd érdeklődőknek mutatta be Tőkés Lászlóról, valamint a romániai forradalom véres napjairól készült filmjét a kanadai születésű magyar újságíró-filmrendező, Szőczi Árpád. Ez a két nap volt egyúttal a bevezetője az idei Göteborgi Magyar Napok előadássorozatának.

Magyarországon utcák, terek viselik nevét és szobrok emlékeztetnek az egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg budapesti munkásságára. Több tízezer embert mentett meg a fasiszták kezeiből és attól, hogy mint a többi 450.000 üldözött, valamelyik haláltáborban végezze életét.

Csata Attilának,a Kőrösi elnökének, üdvözlő szavai után Szentiványi Gábor, Magyarország stockholmi nagykövete beszélt a II. világháború magyar vonatkozású eseményeiről. Humanistákról lévén szó, bevezetőjében felhívta figyelmünket arra, hogy Wallenberg jelentős tevékenysége mellett magyar apácák, katolikus papok, tehetősebb polgárok és magas beosztású vezetők, emberbarát politikusok is segítettek a bajbajutottak megmentésében, tekintet nélkül azok vallási, társadalmi és faji hovatartozásukra. Késleltette a Budapesten élő zsidók deportálását a nemzetközi hangok mellett V. Gusztáv svéd király és maga, Horthy Miklós tiltakozása is.

Lars Brink író, aki Raoul Wallenberg éltéről könyvet is írt, hatalmas mennyiségű adatot és sok képmellékletet tárt elénk. A képek a göteborgi Bánovits András gondozásában teszik még élvezetesebbé könyvét: „Amikor a fenyegetés a legerősebb volt”.  

Raoul Wallenberg még születése előtt elvesztette apját. Nagyapja nevelésében már 11-12 éves korában eljutott a világ - Svédországtól távoli - több városába. 1944 nyarán engedélyt kért a svéd hatóságoktól, hogy élelmiszer bevásárlásra és üldözöttek mentésének megszervezése végett a budapesti Svéd Nagykövetségen dolgozhasson. Kiküldetését a háborús menekültekkel foglalkozó amerikai hivatalok kezdeményezték és támogatták. Bátor és önfeláldozó magyarországi tevékenységében meghatározó szerepe volt Svédországban megszerzett katonai és általában vezetői képzettségének. 1944 márciusában hazánkba is bevonultak a német csapatok. Wallenberg már júliusban megérkezett Budapestre. Tudnia kellet szervezni, valamint befolyásos ismerősökre szert tenni. Utóbbiak között talán a legkülönösebb a noteszába kézzel bejegyzett Adolf Eichmann telefonszáma. Közben kiterjesztette az embermentő akciókat, amelyben rövidesen háromszázan segítettek neki. Maga Wallenberg tervezte meg a híres Schutzpasst, vagyis egyfajta védlevelet, amely felmutatójának svéd védelmet igazolt. Ez a nyilas hatalomátvétel ellenére is rengeteg ember életét mentette meg.

A szovjetek bejövetele után - arra való hivatkozással, hogy egy igazoltatás alkalmával Raoul Wallenbergnél amerikai pénzt találtak -, letartóztatták és a moszkvai Ljubjanka börtönbe vitték. Egy későbbi „hivatalos jelentés” szerint 1947. július 17-én szívelégtelenségben meghalt.

Lars Brinkelőadása, közvetlen hangnemével kellemes benyomást tett az est vendégeire.

Másnap Szőczi Árpád volt a vendégünk. A múlt év őszén már bemutatta a „Drakula árnyéka” c. filmjét, amely 2009-ben a magyarországi Dokumentfilm Fesztiválon első díjat nyert. Az ősszel magyarul, most angolul tartotta előadását, mivel ez alkalommal a közönség többsége svéd volt.

Ezzel végéhez ért a humanistákról szóló két est, de a Göteborgi Magyar Napoknak (hu.se.t 8) csak a kezdete volt.

Maróti László