A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Luca-napi hagyományok

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mint december 13-hoz, Luca napjához. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja (eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-re esik). A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost.

A magyar néphagyományban főleg az utóbbi terjedt el. Luca napját gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Például tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megjövendölte, ki lesz a férjük. Luca napkor vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jövő évben  jó termés várható.
A Luca-naptár, a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme az időjóslás. A hagymakalendárium szerint egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak és a szeleteket megsózták. A tizenkét cikk az év egy-egy hónapját jelképezte, s a hiedelem szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyik „cikk-hónap” benedvesedik.
A lucázás vagy kotyolás, a fiúgyermekek házról házra járó, termékenységvarázsló szokása a Nyugat- és Dél-Dunántúlon. Többnyire hajnalban, kisebb csoportokban mentek. A házba betérve engedélyt kértek, s ha kaptak, akkor ráültek egy tuskóra vagy szalmára és elkezdték az éneküket.

Göteborg 2019, Lucia-ünnep / Fotó: Antal József

Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára. Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporulat bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.
Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. A lucaszék hagyományos alakja az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt boszorkányszög, egy szabályos ötszög köré írt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag. A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. A Luca széke készítését december 13-án kezdik el, és kilencféle fát használnak: kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát. Szögek helyett kizárólag fából faragott ékek tartják össze. 13 napig készül úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehet rajta elvégezni, innen ered az a népi mondás is, hogy: „Lassan készül, mint a Luca széke”. Az éjféli misére a „mesterek” (rendszerint fiatalemberek) a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd éjfélkor Luca székén állva megláthatták a boszorkányokat, akik ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk.Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, menekülés közben elszórták. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük, és így nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, ez a tűz a boszorkák végét jelentette.
A Luca ostora ennek a népszokásnak egy változata: úgy kellett elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen minden nap egyet csavartak, majd karácsony éjjelén pattogtattak vele. Az ostor hangjára odagyűltek a boszorkányok.
Magyarország egyes részein Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.
A skandináv országokban, ahol a hosszú zord tél miatt nagyon vágynak az emberek a fényre, Luca napja lényegesen jelentősebb ünnep, mint Magyarországon. Ezen a napon Szent Lúciára emlékeznek, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.
Németországban 1780-ban említik először a Luca-menyasszonyt koszorúval és gyertyával. Az első svédországi bejegyzés, mely fehér ruhás, fejükön gyertyás koronával, ételt kínáló nők felvonulását említi, 1764-ből való, az egyik skånei lelkész szomszéd megyébe látogatása alkalmából.

Svédországban ezt a szokást újraélesztették, Nobel Alfréd halála évfordulójával összefüggésben. Nevezetesen a Nobel-ünnepségek zárónapja december 13., és e nap reggelén gyertyás-koronás lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat.
A látványos Luca napi felvonulás Svédország-szerte népszerű lett, sok éven keresztül készülődtek a fiatal lányok a megmérettetésre, a Lucia és udvarhölgyei válogatásra. Sajnos manapság kezd kimenni a divatból ez a különlegesen látványos, szép hagyomány, egyre kevesebb helységben rendezik meg a Luciák felvonulását. Kár!
A svédországi Szent Lucia ünneplés nem olyan régi hagyomány, a középkorban inkább a magyaroknál mai napig is, ha nem is élő, de ismert hagyomány, a boszorkányos Luca elleni praktikák voltak ismeretesek. Mivel december 13-a éjszakája volt a leghosszabb, ez a nap lett a fényvarázsló szokások elterjedésének napja.
A régi szokás szerint Lucia napon nagyon sokat ettek, mivel ezzel a nappal kezdődött a karácsonyi böjt. Feljegyzések szerint ebédidőig 7 reggelit is bekebeleztek a hívő lelkek.
A Luca napjához kapcsolódó magyar népszokás szerint sütött „szerencsepogácsa” nem olyan általános, manapság talán már nem is divat a szerencse ilyenfajta próbálása. Svédországban ezzel szemben virul és egyre jobban elterjed a Luca napi „varázssüti”, a Lussekatter, játékos magyar fordításban, a Lucacica készítése.

Források az internetről, lexikonokból – összeállította Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. december 14.
Kedves Híradó Olvasók! Most már igazán itt van a legsötétebb évszak, de közeleg a karácsony és a téli napforduló is, amikor lassan győzedelmeskedik a fény a sötétség felett. Készíthetjük az adventi koszorút is, hiszen hamarosan meggyújthatjuk rajta az első gyertyát.…
Tovább
A Világfa

A Világfa

Könyvespolc 2024. december 14.
A Világfa, vagy Életfa szimbóluma mély gyökerekkel rendelkezik a világ számos kultúrájában és spirituális hagyományában. Ez az archetípus nem csupán egy fa képét jeleníti meg, hanem az univerzum szerkezetét, a létezés különböző szintjeinek összekapcsolódását és a spirituális utazás lehetőségét is.…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME