A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum)

2018. június 13-tól november 11-ig

„Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a múzeum gyűjteménye alapján vizsgálják. A látványosan nagy teljesítményű képek mélyreható látást és kritikai reflexiót tárnak fel a nemzeti és a nemzetközi, a kultúra-specifikus és az egyetemes művészetben.” Áll a kiállítást ismertető múzeumi honlap bevezetőjében. A festészeti kiállítást egy nyári napon arra járva, a kirakaton keresztül pillantottam meg. Azonnal tudtam, hogy nekem ezt látnom kell. 10 percen belül már a kiállítótérben voltam. Számomra rendkívül érdekes korszak alkotásai előtt álltam. Középiskolás koromban a posztimpresszionisták és a párizsi iskola alkotásait csodáltam. Posztgraduális tanulmányaim idején pedig, és később is, legtöbbet az ötvenes évek tárgynélküli művészetével foglalkoztam. Magam is absztrakt művésszé váltam.

Kovács Annamária Göteborgban élő, munkás életű, ma is aktív képzőművész. Gyerekeket nevelve, gyárban, majd kórházban dolgozva, fokozatosan talált rá sajátos kifejezési formájára, a varrott kollázsra. Nem pusztán dekoratív, patchwork mintákat varr, mint ahogy az megszokott a textillel foglalkozók körében, hanem, akvarell technikával megfestett, saját képi kompozícióit varrja ki, stilizált, leegyszerűsített formában. Egyes munkái némileg Réth Alfréd festőművész (1884–1966) vegyes technikával készült alkotásaival rokoníthatók. Világos, műteremként is szolgáló bergsjöi lakásában látogattam meg, beszélgettem vele.

-          Mesélj egy kicsit magadról. Te hol születtél?

-          Klagenfurtban, Ausztriában születtem.

-          Igen, ennek van valami története?

-          Igen, 44 után Romániában éltünk, az Arad melletti Magyarpécskán édesanyámmal és az öcsémmel. Majd Kolozsváron jártam a Képzőművészeti Középiskolába 56-tól 61-ig.

1712-39

Interjú Palotai Gábor tervező grafikussal

- Ezelőtt 7 évvel jelent meg veled interjú a svédországi magyar Híradóban Bergmanul kell beszélni címmel. Bizonyára sok minden történt munkásságodban azóta. A Réger Zsófia nevével fémjelzett cikkből megtudtuk, hogy kitelepülésed szükségszerű, tudatos döntés volt 1980-ban. A Budapesten elvégzett egyetem után Svédországban is tanuló lettél, majd pedig fokozatosan törtél fel, magas művészi és szakmai színvonalra törekedve. Több designnal összefüggő díjat is kaptál. Azóta hogyan alakult pályád íve?

- A legutóbbi beszélgetésünk óta a pályám tulajdonképpen töretlenül haladt abba az irányba, amerre előtte is. A különbség csak annyi, hogy több tapasztalatot szereztem szakmailag és emberileg is, de a világ is változik közben. Tehát ez már önmagában is nagy változás. Nagyon sok új munka és feladat volt az elmúlt években, és a szakmai díjak is - túlzás nélkül mondhatom -, záporoztak. Idén megint négy új Red Dot Design Awardot ítélt meg a nemzetközi zsűri. De talán ami a legjobban esett idén, hogy a magyar grafikus szakma Arany Rajszög Díjat adott tervezői munkásságomra. Két éve a MOME címzetes egyetemi tanárnak nevezett ki, ami azért érdekes, mert abban a teremben történt a kinevezés, ahol 35 éve kettest adtak a diplomamunkámra.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2023. december 11.
Kedves Híradó Olvasók!   Ahogy illusztrációt keresgéltem a Korzó rovatban olvasható A szürke alagút c. írásomhoz a régi fotóim között, megláttam a 2020 elején készült videómat – arra kértek, hogy videóüzenetben foglaljam össze a KCSP-ösztöndíjasként megélt évet és mutassam be…
Tovább
Gérecz Imre – Tóth Brúnó: Átmenet. Zarándoktapasztalatok

Gérecz Imre – Tóth Brúnó: Átmenet. Zarándoktapasztalatok

Könyvespolc 2023. december 11.
A Híradó előző számában esett szó az augusztusi, Pannonhalmára tett látogatásomról. Gyermekkori jó barátom, Gérecz Imre (bencés szerzetes, a pannonhalmi közösség alperjele és magisztere) az érkezésem estéjén beszélt arról, hogy formálódik egy könyv a zarándoklatról, amelyet szerzetestestvérével, Tóth Brúnóval közösen…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább
A hazához való ragaszkodás megmarad

A hazához való ragaszkodás megmarad

Portré 2023. október 05.
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain egy beszélgetésem dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével. Ezt a beszélgetést folytattuk most, amikor 2023 áprilisában Magyarországon járt. A köztünk lévő korkülönbség ellenére, jó barátságunkra tekintettel, beszélgetésünk tegező formában…
Tovább

Egyesületek

SOMIT hírek – 2023. ősz

SOMIT hírek – 2023. ősz

A családos tábor Közvetlenül a nyári szabadságok után ismét munkához látott a SOMIT vezetősége, hiszen az első őszi…
Egy mondat a zsarnokságról

Egy mondat a zsarnokságról

  1956-ra emlékeztünk a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör ünnepi összejövetelén. Évente tisztelgünk a forradalom hősei előtt.…
A KnockOut Göteborgban

A KnockOut Göteborgban

  Azt hallottam a napokban, hogy a zene egészségben tartja művelőjét. Persze, ismertem én beteges zenészt is, de…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME