A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Tiglezán József fotókiállításának megnyitója

Szürke idők uralkodnak felettünk itt északon, ahogy egyre közeledik a sötétség, a tél. Még alig sikerült kivergődnünk a világjárványból, amely hosszabb és nehezebb időszaknak bizonyult, mint ahogy valaha elképzelhető volt 2020 elején.


Huzamosan elszigetelődtünk: munkahelyektől, egyetemeinktől, barátainktól, családtagjainktól. Tagadhatatlan, hogy az elmúlt másfél év sokaknak óriási bizonytalanságot és szorongást jelentett, viszont a váratlan elzártság miatt kényszerűen megváltozott életmódunk sok nem várt alkalmat is szült, többek közt az önfejlesztésre. Hirtelen nem hivatkozhattunk többé az időhiányra, hogy elkerüljük annak a hobbinak a megtanulását vagy annak a rendszeres mozgásnak az elkezdését, amelyet eddig annyi éven át tiszta lelkiismerettel halasztgattunk. Nekifogtunk festeni, kenyeret sütni, hosszú sétákat tenni egymagunkban a természetben. Azoknak viszont, akiknek szerencséjük volt már sokkal korábban felfedezni tehetségüket, a járvány alkalmat és időt teremtett ennek megvalósítására és kiteljesítésére.       

A körülöttünk lévő falakon Tiglezán József fényképei láthatók, aki sajnos, vendéglátói feladatai miatt nem lehet köztünk. József Kolozsváron született, 1990-ben jött Svédországba, itt is ismerkedett meg feleségével, Csillával. A képi világ szeretetét anyai és apai ágáról hozta magával. 13-14 éves korában kezdett fényképezni és házilag épített nagyítógéppel hívta elő felvételeit. Eleinte az építészeti struktúrák ragadták meg az érdeklődését, de az évek elteltével egyre inkább az ember és az élővilág megörökítése foglal el központi helyet a művészetében.


Ahogy a világjárvány kitörését követő globális tilalmak egyre szigorodtak, egy adott pillanatban azt is megtapasztaltuk, hogy utazni sem tudunk a korábban megszokott módon. Habár mi magyarok, a történelmünk során sok megpróbáltatáson mentünk keresztül, én, meg számos fiatal rajtam kívül, Svédországban született másod- és harmadgenerációs bevándorlók, csaknem elképzelhetetlennek találjuk azokat az eseményeket, amelyek következtében nagyszüleink és szüleink menekülni kényszerültek hazájukból. Hihetetlennek érezzük mindazokat az eseményeket, amelyeket a legközelebbi családtagjaink nem csak elmesélnek, hanem átéltek. Hogy milyen érzés a hazát elhagyni bizonytalan időre – talán örökre – hogy túlélhessenek.

A fényképészek ebben az összefüggésben rendkívül fontos szerepet töltöttek be, hiszen munkájuk nélkül az én generációm aligha képzelhetné el az 1956-os forradalom és szabadságharc drámai eseményeit.
A fényképészet a művészetnek egy olyan ága, amelyben az alkotó a végtelen idő vonalának egy soha vissza nem térő pontját, pillanatát ragadja meg és
változtatja örökkévalóvá. A művésznek saját lelkülete szerint ezért olyan jelenetet kell kiválasztania, amely a valóságot tükrözi a néző számára, ugyanakkor mondanivalót hordoz és érzelmeket ébreszt a szemlélőben.

Az élményt a fény és az árnyék, a mozgás és a mozdulatlanság eszközeivel támasztja alá. Mit mond nekünk a rózsa, amelynek a szirmait a fagy kristályai már elkezdték belepni? A hegedűre támasztott konyhakés? Az elemek egyenként megtekintve ártatlanok, sőt, a szépség kifejezési eszközeinek minősíthetők. Viszont attól függően, hogy milyen művészi összefüggésben szerepelnek, azt tudatosítják bennünk, hogy milyen kevés kell ahhoz, hogy valami vagy valaki véget vessen a mindennapi szépségnek, a megszokott biztonságnak. Felkeltik bennünk azt a meggyőződést, hogy a hétköznapok feladatait, az elkötelezettségeinket, 1956 áldozataira visszaemlékezve pedig szabadságunkat, magyarságunkat soha nem szabad semmibe vennünk.
Az év egyre inkább a szürke sötétség időszaka felé halad, ezért annál nagyobb öröm számomra, hogy megnyithatom ezt a kiállítást, amelynek képei, fontos mondanivalójuk mellett, ragyogó színekkel is gazdagítják esténket. Köszönöm!

 

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. március 16.
Kedves Híradó Olvasók! Minden márciusban annak öröme tölt el, hogy hamarosan itt a tavasz – a természet újjáéled, a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a hóvirág, az erdei szellőrózsa, a különféle kosborok, májusban pedig a piros kígyószisz bontja szirmait. Eszembe jut,…
Tovább
Sötétség (Dark)

Sötétség (Dark)

Könyvespolc 2022. március 16.
Pár éve egyszer már rákattantam erre a sorozatra, de az első évad nyitva hagyott befejezése után kikerült a fókuszból, valahogy nem kerestem rá, hogy lett-e folytatás. Mostanában viszont német nyelvgyakorlásként lepörgettem pár sorozatot a Netflixen, így került elő ismét a…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Sajnos a 2021-es év vírushelyzetére való tekintettel egyesületünk tagjai ritkán találkozhattak.
Talpra, göteborgi magyar!

Talpra, göteborgi magyar!

Több generáció együtt a Márton napi sokadalomban Sokféleképp lehet „talpra állni” és tenni, cselekedni egy közösség összekovácsolásáért, megtartásáért.…
Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Bereczky-Veress Biborka 2021. október 23-i beszéde

Helyszín: Stockholmi Magyar Ház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója ünnepi szónokának Lakatos Mihály Budapesten élő írót,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME