A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az egyik alkalommal az atomenergiáról, a napenergia házi felhasználásáról és más egyéb „könnyed” témáról beszéltek nagytudású honfitársaink. A nézőtéren ülő magyarok keble hatalmasra dagadt a büszkeségtől, miközben az egyébként nemzetközi közönség soraiból nem egyszer hangzott fel spontán taps és a „bravó!” felkiáltás. Azután nagy nevetés követte a svédül kinyilvánított tetszést: „Hogy neked micsoda agyad van!”. A címzett ebben az esetben az egyik magyar atomfizikus volt, aki gyorsan beszélt és néha félszavakat használt, hogy a rendelkezésére álló idő alatt minél több információval szolgáljon a jelenlévőknek.

Az idén, április 3-án, meglehetősen rendhagyó módon találkozhattunk a tudósokkal és kutatókkal. A Vetenskapsruletten elnevezés mögött az állt, hogy a Liseberg óriáskerekének egy-egy kabinjába - érkezési sorrendben -, öt-öt érdeklődő szállhatott be. A hatodik személy a meglepetés volt: a tudós. Amikor a kerék megindult, akkor derült ki, miről is hallanak majd az utasok. A sor a dombról lefelé a Lisebergen kívüli járdán végződött. A Kőrösi, a Magyar Nagykövetség munkatársa és egy apuka a kislányával, kis élelmességgel, már az első fordulóban kabinba jutott, mert nem akarta elrulettezni az alkalmat, hogy hallhassa Dr. Pázsit Imre atomfizikus, egyetemi tanár érdekfeszítő előadását.

A téma izgalmassága és a panorámakabin kb. huszonöt percig tartotta fogva az öt utast, míg az óriáskerék meg-megállva, gyakran igen „felemelő érzéssel” fokozta a nem mindennapos élményt. A hallgatóknak természetesen egyike sem volt szakértő, hanem csak nagyon-nagyon kíváncsi. Az ilyenek előtt néha nem árt tisztázni, hogy például mi is az a magreakció. Nem a fűrészpor szemcséit égetjük egyenként, hanem a fát. Erre, vagyis magfizikai folyamatokra épülő láncreakcióra,Szilárd Leó jött rá. Ami pedig olyan szívet melengető: az atomfizikával kapcsolatban további magyar nevek kerülnek szóba. Talán egyikünk sem tudta megjegyezni a mag- és láncreakció pontos definícióját, de könnyen az emlékezetünkben marad Szilárd Leó neve, aki felfedezésére szabadalmat is vett ki.

Mi, egyszerű emberek, csak az atombomba szörnyűségeivel kapcsolatban hallottunk egyre többet az atomenergiáról, majd az atomreaktorokról. 1942-ben és a világháború további éveiben az olasz fizikus, Enrico Fermi vezette csoport óriási munkába kezdett a Manhattan-terv munkálataiban, hogy véget vethessenek Hitlerék és általában a fasiszták pusztításának. Ebből az időből származhat a legenda, miszerint Fermi, akit nagyon érdekelt, hogy ha vannak földönkívüli civilizációk, csodálkozott, hogy ha léteznek, miért nem veszik fel velünk a kapcsolatot. Erre valaki azt válaszolta:

- Azok már itt vannak, csak magyaroknak nevezik magukat!

A Világháború éveiben Szilárd Leó és Wigner Jenő, Albert Einstein közbenjárásával vette rá Roosevelt elnököt, hogy Amerikának meg kell előznie a németeket, hiszen azok javában ügyködnek az atombomba (a csodafegyver) előállításán. De ott volt Teller Ede és Neumann János is. Utóbbi volt a számítógépek atyja, de matematikával és játékelmélettel is foglalkozott. Neumann akadályozta meg egy harmadik háború kitörését, mert azt tanácsolta Kennedy elnöknek, hogy adjanak lehetőséget az atombombával ugyancsak rendelkező szovjeteknek a különösebb szégyen nélküli visszahúzódáshoz.

„Házigazdánk”, Dr. Pázsit Imre, reaktordiagnosztikával foglalkozik, vagy kicsit pontosítva: hogyan lehet a reaktorok üzemeltetését biztonságosabbá és gazdaságosabbá tenni, a véletlen folyamatok elméletének alkalmazásával (reaktor-zajdiagnosztika). Én, aki ezeket a sorokat írja, Pázsit Imrét hallgatva most éppen olyan nagyszerű élményben volt részem, mint a 2007-es Vetenskapsfestiválon.

Köszönjük Pázsit Imrének, hogy elfogadta a Stockholmi Magyar Nagykövetség felkérését.

Befejezésül mégis Einsteinre térnék vissza, aki azoknak a viharos-háborús napoknak egyikén beszélgetett a többi tudóssal. Egy óra után felállt és ezt mondta:

- Na, jó! Akkor én most megyek, maguk meg beszéljenek csak nyugodtan magyarul.

Maróti László

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME