A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Svédország tulajdonképpeni megalakulása I. Vasa Gusztáv királynak köszönhető, hiszen az ő vezetésével vált ki az ország a Kalmári Unióból. Ő rendelte el a Biblia lefordítását, és ezzel megindulhatott az irodalmi svéd nyelv kialakulása is. Az 1400-as évek végén a nyomtatott betű hozzáférhetőbbé vált a szélesebb rétegek számára is, mivel Svédországban is elindult a csodálatos és forradalmi találmány, a könyvnyomtatás. 1525-ben az Új Testamentumot, 1541-ben az egész Bibliát lefordították és kinyomtatták. Sok száz éven keresztül Luther Márton Kis Katekizmusa volt a legolvasottabb könyv Svédországban. Igaz, más svéd nyelvű könyv nem is nagyon létezett.

Értesítjük a magyarul beszélő általános iskolás és gimnazista gyermekeket-ifjakat, hogy a  

24. nyári táborunkat

augusztus 7. és 15. között tartjuk a

HÄLLEBERGA IFJÚSÁGI KÖZPONTBAN.

Újra együtt lehetünk, felújíthatjuk a régi barátságokat, új barátokat szerezhetünk. Kipróbálhatjuk ügyességünket a kézműves foglalkozásokon, a különböző csoportos játékokban, újabb dalokkal gazdagíthatjuk zenei tudásunkat. Elmerülhetünk őseink életének tanulmányozásában, mivel idei táborunk témája is az őseink hagyományairól szól.

Figyelem! Az idén is van lehetőségünk magyarul gyengén beszélő gyerekeket fogadni. Velük külön csoportban foglalkozunk!

Jelentkezni legkésőbb június 20-ig lehet Tompa Orsolyánál:

e-mailben: aEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., telefonon: 0704-671820

A kávéivásnak, Európa sok országához hasonlóan, Svédországban is több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak. A 16. században a Közel-Keleten járó utazók és botanikusok egy eddig ismeretlen növényről és annak terméséből készült italról küldtek híreket Európába. A kereskedők hamar felismerték az újdonságban rejlő lehetőségeket, és az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávészemekkel töltött zsákok Velencébe. Ez volt az a pillanat, amikor az európai emberek elkezdtek megismerkedni a kávéval. A velenceiek kávészállítmányának híre gyorsan elterjedt, így nem sokkal később a holland kereskedők is elkezdtek érdeklődni a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt. Az európai utazóknak és szerzeteseknek köszönhetően a kávé hamarosan a világ minden tájára eljutott, és népszerűsége hihetetlen gyorsan növekedett. Egyre-másra nyíltak meg a kávéházak. Mint ahogy az első kávészállítmány is Velencében ért földet Európában, úgy az öreg kontinens első kávéháza is itt nyitotta meg kapuit. De csak a férfiak számára, nőknek tilos volt a bemenet. Az csak természetes, hogy a kávéházak népszerűsége nagyon gyorsan terjedt a férfiak körében, hiszen egy kávé mellett a napi pletykától kezdve a magas politikáig mindent meg tudtak tárgyalni egymás között. 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. december 20.
Kedves Híradó Olvasók! Október 9-én jelentette be a Svéd Királyi Akadémia, hogy az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda, így 2002 után (amikor is Kertész Imre kapta meg ezt a díjat) újra egy magyar író nyerte el ezt a rangos…
Tovább

Legfrissebb cikkek

2025. december 22.
2025. december 22.
2025. december 22.
Nobel-díj a széthullás krónikásának – Krasznahorkai László és az apokalipszis új tudata

Nobel-díj a széthullás krónikásának – Krasznahorkai László és az apokalipszis új tudata

Könyvespolc 2025. december 20.
Van valami mélyen ironikus abban, hogy a világ legrangosabb irodalmi díját egy olyan írónak ítélik oda, akinek hősei többnyire az összeomlás kellős közepén botorkálnak. A Svéd Akadémia döntése, amellyel 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak adta az irodalmi Nobel-díjat, mintha azt üzenné: a…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME