A Napforduló ünnepség jelképét, a virágba öltöztetett oszlop állítását Németországból importálták Svédországba, valószínűleg a középkorban. Hogy pontosan mikor kezdték el az oszlop körbetáncolását, az oszlop körüli játékokat, azt homály fedi, de a hagyomány valószínűleg már az első nyárközéposzlopok felállításával kezdődött. A körjátékban sok olyan dolog megengedett, amit általában gyerekesnek és nevetségesnek tartanak. Régebben a játékok a nők és a férfiak kapcsolatfelvételi módjai is voltak. Megkerülhették az akkor érvényes erkölcsi normákat, találkozhattak és flörtölhettek a játék ürügyén.
A modern korban a már majdnem feledésbe merült középkori népszokások, illetve egyáltalán a népi kultúra iránt érdeklődőknek köszönhetően, újra divatba jöttek ezek a régi játékok, és ezek új életre keltésével egyidejűleg újak is megjelentek. Ezen új dalocskák legismertebbje lett a „Kis békák”. A rúd, tánc, dal és hering a Szentivánéjhez tartozik. De vajon miért éneklünk a kis békákról – teszik fel sokan a kérdést.
- Írta, ollózta: Tóth Ildikó
- Találatok: 1839
