Már 2021-et írunk, de az elmúlt év eseményei továbbra is megnehezítik a mindennapjainkat. Ősszel ugyan még volt lehetőségünk arra, hogy a Pannónia klub égisze alatt programokat szervezzünk, például gyermekprogramot, jógát, de még összerázó bulit is időseknek-fiataloknak, amit gyermekeink élveztek a legjobban. Ez utóbbi is sajnos már korlátozott számú résztvevővel zajlott… Majd jöttek az újabb szigorítások és szomorú szívvel, de le kellett mondanunk nekünk is – a többi egyesülethez hasonlóan – a Mikulás alkalmára betervezett előadásról.

Az ember persze nehezen adja fel a reményt, igyekszik alternatív megoldásokban gondolkodni, főleg ha gyerekekről és az ő boldogságukról van szó. így történt, hogy Rosenheim Ilona, a Pannónia klub elnöke előállt az ötlettel, hogy szervezzünk szabadtéri Mikulás-várást. Összeraktuk a kis csomagokat (eredeti Mikulás mintás celofán tasakba!!!), Ilona hozott mézes pogácsát meg forró kakaót, még az időjárás is kedvező volt! Az egyik autó csomagtartójába „terítettünk”, a gyerekeket pedig kis faládákra ültettük, de még néhány kempingszék is előkerült. Csodálatos volt! A gyerekek izgalommal átjárt hangon énekelték, hogy „Hull a pelyhes fehér hó/Jöjj el kedves Télapó”, majd az egyik szülő, aki tulajdonképpen a Mikulás segédje volt, kiosztotta a kis csomagokat. Öröm volt látni a sok kis csöppséget, a kíváncsiságot a tekintetükben, amikor bontogatni kezdték az ajándékot, amit maga a Mikulás küldött nekik. Aztán szaladgáltak, fogócskáztak, vonatoztak a kis ládákban, alig lehetett búcsúzásra késztetni őket. És sajnos ezután már nem nagyon szervezhettünk egyesületi szinten rendezvényeket.

Bizakodva jegyzem meg, hogy még haaz egyesület teljes tagságát nem is, de egy szélesebb csoportot sikerült a vírushelyzet ellenére is összehoznunk.És én ebben látom az egyiklegnagyobb eredményt, amit a Pannóniának az utóbbi időben sikerült elérnie. Hogy általa egy olyan közösség kovácsolódott össze, amelynek generációkon átívelő ereje van. Kisgyermekes/gyermekes családokról lévén szó, olyan szoros kapcsolatok szövődtek, amelyek kihatnak majd a gyermekeink életére is. Mindamellett, hogy nekünk, felnőtteknek jólesik egymással találkozni, megtaníthatjuk gyermekeinknek mindazt, amit szeretnénk, de valószínüleg az egyesületáltal megteremtett lehetőségek nélkül nem lenne rá módunk. Olyan hagyományokról beszélünk, mint például a disznóvágás, a kolbásztöltés, a töltöttkáposztafőzés, szilveszter éjszakáján himnuszaink éneklése, születésnapok közös ünneplése stb.

Már tervezzük a soron következő eseményeket, például a húsvét közös ünneplését, az ünnephez kapcsolódó hagyományaink felelevenítését. Csak remélni tudjuk, hogy a koronavírus-járvány mielőbb lecseng és rendezvényeinkkel visszatérhetünk a megszokott kerékvágásba. Ezennel szeretnénk megköszönni Magyarország Kormányának, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, hogy támogatták egyesületünket. Mi a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy színvonalas kulturális programokat ajánljunk tagjainknak.

Írta: Berecki Emőke