„A közösen lefektetett alapokon kívánunk tovább építkezni az egyetemes magyarság javára”

Potápi Árpád János 2014 óta a Magyar Kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Kinevezése óta többször is járt vendégségben a Svédországi Magyarok Országos Szövetségénél. Ezúttal a szervezet tavaszi közgyűlésén vett részt Stockholmban, az egésznapos esemény végén pedig készséggel válaszolt kérdéseinkre.

- Államtitkár Úr, engedje meg, hogy egy személyes kérdéssel kezdjem. Gyakran említi bukovinai székely származását. Miért tartja ezt hangsúlyosnak, jelentősnek, akár magánéleti, akár szakmai szempontból?

            Nagyon büszke vagyok bukovinai székely gyökereimre. A bukovinai székelyek egy olyan magyar         népcsoport, akiknek sikerült megőrizni az erdélyi székelyektől való elválásuk után kialakított identitásukat, és rendkívül sokat tettek hozzá a magyar kultúrához. Én azt vallom, hogy hagyományainkat és kultúránkat megőrizve kell megmaradnunk magyarnak, bukovinai székelynek, hazánk és a nagyvilág többi népe között.

- Alig több mint egy hónap van már csak hátra a választásokig. Ön az államtitkári teendői mellett egyéni körzetben is képviselőjelölt, bőven akad tehát teendője. Miért tartotta mégis fontosnak, hogy ellátogasson Stockholmba, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének tavaszi közgyűlésére?

            A választások előtt mindig sűrűsödnek a programok, ennek ellenére igyekszem minden meghívásnak eleget tenni, államtitkári és képviselői kötelezettségeimnek megfelelni. Nagyon örültem a svédországi magyarok meghívásának, már többször jártam itt és mindig jó érzéssel tölt el a helyi közösség vendégszeretete.

- Hogy látja, milyen szerepet tölt be a SMOSZ az európai diaszpóra magyarságának életében? Milyennek látja a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a SMOSZ kapcsolatát?

            Az egyik legszervezettebb nyugat-európai ernyőszervezetnek tartom, nem véletlen, hogy a Magyar         Kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság fontos partnerszervezete, amely a svédországi magyarok és az anyaország között hidat képez, valamint stabil bázist is jelent számunkra.

- Örömteli hírről is beszámolt ma a közgyűlésen, a stockholmi Magyar Ház, valamint a hällebergai Tábor Tanya korszerűsítését egyaránt jelentős összeggel segítik. Mekkora összegű és milyen jellegű támogatásról van szó, és miért döntöttek a támogatás odaítélése mellett?

            Minden évben igyekszünk anyagilag támogatni a SMOSZ működését. Idén két nagyobb beruházásra is támogatási kérelmet nyújtott be a szervezet, amelyeket megvizsgáltunk és             elfogadtunk. A hällebergai Tábor Tanya bővítésére és berendezésére 25 millió Ft-ot, a stockholmi   Magyar Ház felújítására 14,3 millió Ft-ot ítéltünk meg. Mindkettő rendkívül fontos központja a helyi magyar közösségnek.

- Mostanában több olyan intézkedés is életbe lépett, amely az anyaországi magyarok mellett a diaszpóra magyarságát is segíti. Melyek az úgynevezett Köldökzsinór program főbb elemei?

            A Köldökzsinór program alatt a külhonban született magyar gyermekek után járó családtámogatást értjük. A január 1-jén elindított program egyik eleme a 64 125 forintos egyszeri anyasági támogatás,        a másik pedig a babakötvény, amelynek elindításához az állam 42 500 forintot biztosít, később pedig évenként kamattámogatást. Ezzel az intézkedéssel a Magyar Kormány anyagilag kívánja segíteni azokat, akik magyar gyermeket vállalnak a világ bármely pontján. Számunkra a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar családok jelentik a legfontosabb értéket.

- Az idei év a külhoni magyar családok éve elnevezést kapta. Mit takar ez pontosan? Várhatóak-e a Köldökzsinór programhoz hasonló, a diaszpóra- és szórványmagyarságot segítő további intézkedések?

            Idei tematikus évünk, a 2018 a külhoni magyar családok éve program keretében a Kárpát-medencei magyar családokat szólítjuk meg. Az év során többek között pályázatot hirdetünk a külhoni magyar kisközösségek, illetve vállalkozások családbarát tevékenységének támogatására, szakmailag és anyagilag támogatjuk a várandóssághoz, a gyermekszületéshez és a gyermekkorhoz kapcsolódó egészségügyi intézményeket, képzéseket szervezünk a külhoni magyar családokat segítő szakemberek számára.

A diaszpóra támogatása céljából – a vasárnapi iskolák helyzetének és igényeinek felmérése alapján – két pályázatot hirdettünk 2017 végén 500 millió Ft értékben: a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák részére (200 millió Ft) és a diaszpórában működő szervezetek számára (300 millió). A két felhívásra összesen 314 pályázat érkezett.

Idén első alkalommal szerveztük meg a Hétvégi magyar iskolák találkozóját (Budapest, 2018. február 23.), amelyen a világban működő hétvégi magyar iskolák közel 100 képviselője vett részt. A diaszpórában élő fiatalok számára tanulmányutakat is szervezünk (ennek lebonyolítója a Rákóczi Szövetség), amelynek keretében mintegy 1000 fiatalnak nyílik lehetősége Magyarországra és a Kárpát-medencébe utazni.

- Ha jól tudom, idén tovább folytatódik az eddig is sikeresnek bizonyult Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíj Program. Kérem, röviden beszéljen az eddigi eredményekről, illetve arról, hogy milyen újdonságok szerepelnek az idei kiírásban?

            2013 óta összesen 385 ösztöndíjast küldtünk ki a program segítségével, ezáltal 34 ország magyar közösségének megerősítéséhez járultunk hozzá. Az idei évben tovább növeljük az ösztöndíjasok keretszámát: a tavalyi 115 fő helyett már 150-en utazhatnak ki, ebből legfeljebb 30 fő egyházi ösztöndíjas, azaz: kifejezetten egyházi feladatot lát majd el. Az ösztöndíjasok munkájának eredményeképpen több olyan magyar közösséget is sikerült feltárni, illetve bevonni a programba, akikről korábban nem volt tudomása az anyaországnak. A Programban résztvevők munkájának köszönhető különböző néptánccsoportok megalakulása, cserkészcsapatok alapítása, magyar nyelvtanfolyamok indulása, illetve általánosságban a közösségi élet felpezsdülése. Nem véletlen, hogy az egyik legsikeresebb és legkedveltebb programunk lett az évek során.

- A jelenről már esett szó, beszéljünk egy kicsit a múltról, majd a várható jövőről. Milyen irányba indult el a magyar nemzetpolitika a 2010-es kormányalakítást követően?

            A 2010-es politikai irányváltással valódi építkezés indult el annak érdekében, hogy a magyar egységet minden szinten megvalósítsuk. 2010 és 2014 között létrejött a magyar nemzetpolitika keretrendszere, az elmúlt négy évben ezt a keretet töltöttük meg: a közösen megfogalmazott célok mentén rendszerszintűvé alakítottuk a nemzetpolitikát. 2014 óta két kiemelt területen, az oktatás mellett a gazdaságfejlesztés területén is olyan programokat indítottunk, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a külhoni magyarság szülőföldön maradásához és boldogulásához. Ezen az úton haladunk tovább.

- Ön 2014 júniusa óta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Közeledve egy teljes ciklus végéhez egy rövid értékelésre kérném. Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágott bele a munkába és mennyire sikerült ezeket megvalósítani?

            Az elmúlt években azon dolgoztunk kollégáimmal, hogy Magyarország sikereire alapozva a külhoni magyarság számára is biztos támaszt nyújtsunk. Úgy gondolom, kicsit félretehetjük most a szerénységet és kijelenthetjük, hogy sikerült ezt a célt megvalósítani. A nemzet közjogi újraegyesítésének köszönhetően, amelynek eredményeként meghaladta az egymilliót az új magyar állampolgárok száma, a történelemkönyvekbe is bekerülünk. Ha csak ez az egy eredményünk lenne, már az is óriási siker, de az összes többi területen, az identitáserősítő programoktól kezdve az oktatásfejlesztésen át a nagyszabású gazdaságerősítő programokig – úgy gondolom – sokat tettünk a határon túli magyarságért. Öröm látni azt, hogy a Kárpát-medencei egység mára az élet szinte minden területén tapasztalható.

- Amennyiben a választásokon sikerrel járnak, folytathatják tovább a megkezdett munkát. Meglátása szerint melyek a legfontosabb elérendő célok, megoldásra váró feladatok?

            Természetesen folytatjuk a munkát és követjük az irányt, amin eddig haladtunk. Úgy gondolom, bőven van még mit tennünk a külhoni magyar közösségekért. Bízom abban, hogy a jövőben is lesz arra lehetőségünk, hogy a közösen lefektetett alapokon tovább építkezzünk az egyetemes   magyarság javára.

Dobos Tamás