A Napforduló ünnepség jelképét, a virágba öltöztetett oszlop állítását Németországból importálták Svédországba, valószínűleg a középkorban. Hogy pontosan mikor kezdték el az oszlop körbetáncolását, az oszlop körüli játékokat, azt homály fedi, de a hagyomány valószínűleg már az első nyárközéposzlopok felállításával kezdődött. A körjátékban sok olyan dolog megengedett, amit általában gyerekesnek és nevetségesnek tartanak. Régebben a játékok a nők és a férfiak kapcsolatfelvételi módjai is voltak. Megkerülhették az akkor érvényes erkölcsi normákat, találkozhattak és flörtölhettek a játék ürügyén.
A modern korban a már majdnem feledésbe merült középkori népszokások, illetve egyáltalán a népi kultúra iránt érdeklődőknek köszönhetően, újra divatba jöttek ezek a régi játékok, és ezek új életre keltésével egyidejűleg újak is megjelentek. Ezen új dalocskák legismertebbje lett a „Kis békák”. A rúd, tánc, dal és hering a Szentivánéjhez tartozik. De vajon miért éneklünk a kis békákról – teszik fel sokan a kérdést.

Små grodorna, små grodorna är lustiga att se.
Små grodorna, små grodorna är lustiga att se.
Ej öron, ej öron, ej svansar hava de.
Ej öron, ej öron, ej svansar hava de.
Kou ack ack ack, kou ack ack ack,
kou ack ack ack ack kaa.
Kou ack ack ack, kou ack ack ack,
kou ack ack ack ack kaa.

1920-ban, az oktatóknak tartott továbbképzőn, a Göteborghoz közeli Nääsben sok játék készült az oktatási tevékenységekhez, amelyek később az ország többi részére is elterjedtek. Itt bukkant fel egy foglalkozáson egy franciából angolra fordított, eredetileg gyermekdalocska. Dallama könnyen intonálható, a sokszorosan átírt, fordított szövege, meg a hozzákoreografált táncfigurák mulattatóan kedvesek. Ez lehet a magyarázata, hogy a végzett továbbképzős tanítók jóvoltából röpke időn belül ismertté vált egész Svédországban, és a Kisbékák mondhatni védjegyévé vált a Midsommar ünnepségeknek.
Annak idején Napóleon császári gárdájának gránátosai vették kölcsön a kis gyerekdalt, új szöveget írtak hozzá, és hadba vonuláskor énekelték. A dalban arról énekeltek, hogy a francia katonák hagymát esznek, hogy oroszlánként megerősödjenek, az osztrákok, az ellenség viszont nem kap hagymát.
De hogyan lett a hagymából béka? A csatadal Angliában kötött ki, ahol Franciaország a napóleoni korszakban elkeseredett ellenség volt. A britek is hallhatták a dalt, a dallamát eltanulták. És abban az országban, ahol nagy hagyománya van a szatírának, a szöveget átírták, hogy a franciákról szóljon, akiket a brit karikírozott humorban békaevőknek neveztek. Mivel köztudott dolog volt, hogy az ínyenc franciák megeszik a békát, amit a többi náció undorral elutasított, remek alkalom adódott a kigúnyolásukra.  
Így lett a francia gyerekdalból katonai „Hagyma induló”, hagymadalból brit békadal.
De hogy a vicces dal hogyan került Svédországba, még mindig nem világos. Nem tudni, hogyan vált ismertté, hogyan terjedt el Svédországban. Jonas Engman énekes szerint egy svéd változat az 1920-as években jelent meg egy énekeskönyvben. Ekkor lép be a svéd hagyományba, „The Little Frogs” címmel.
A „kis békák” azóta több országban is gyerekdallá vált. Norvégiában „Små rumpetroll”, Dániában pedig „Små frøer”-nek hívják.
Ennek ellenére a dalt Svédországban sokan a svéd kulturális örökség fontos részének tekintik, és a párizsi svéd nagykövetség állítólag 2003-ban egy olyan teszt részeként használta a dalt, aki megújítaná svéd útlevelét.

A Midsommar pózna körül énekelt dalok:

• Och flickan hon går i dansen
• Prästens lilla kråka
• Du tycker du är vacker
• Höga berg och djupa dalar
• Jag gick mig ut en afton
• Jänta å ja
• Ritsch, ratsch, filibom
• Räven raskar över isen
• Sju vackra flickor i en ring
• Så går vi runt om ett enrissnår
• Tre små gummor
• Uppå källarbacken
• Vi äro musikanter
• Viljen I veta och viljen I förstå
• Domaredansen
• Karusellen
• Morsgrisar är vi allihopa
• Raketen
Forrás: Wikipedia
Fotó: Pixabay